Avagy az élet iskolája

Hátizsákos bandukolás

Hátizsákos bandukolás

El Salvador

2018. január 02. - hátizsákosbandukolás

Első poszt (2017. július 14.)

Sziasztok FIÚK JÁNYOK!!!!! :)

Minden rendben, élünk és virulunk, immáron El Salvadorból jelentkezünk az Ördög kapujából (La puerta del Diablo) ahol most pár napig véééégre újra (Január, Mexikó óta) mászhatunk!!! :) Aki ezt a 'kis' leírást végigolvassa legalább 40 percet nyer az életéhez!!! :P

Kedves guatemalai stoppunktól elbúcsúzva busszal érkeztünk San Salvadorba, itt egy éjszakát egy 'olcsónak' titulált (10 amerikai dollár/éj) hátizsákos helyen töltöttünk, majd másnap városnézés után (ahol mi laktunk egy teljesen európai arculatú városrész telis-tele modern parkokkal és bevásárlóközpontokkal, viszont a centrumba érve az igazi K-Amerikai kép fogadott = mindenki az utcán árulja mindenét, iszonyat kosz és őrület...) életünk első couchsurfing-es (internetes oldal, ahol kontaktálni lehet és ha szimpatikus a profilod mehetsz az adott delikvenshez ingyen aludni) mentünk, méghozzá a befogadónk Julio volt, akinél 3 napot töltöttünk. :) Kipróbáltuk a helyiek tradicionális ételét El Salvadornak (pupusa) ami gyakorlatilag töltött tortilla-val egyezik meg. A töltelék a sajtos-babostól a húsos-rájás-kakaóig bezárólag mindenféle volt, illetve kipróbáltuk a helyi kukorica és rizs pudingjukat (atol) amihez fahéjat tesznek. MUY RIKÓ!!!!! :) Találkoztunk a barátnőjével is akivel 7 éve együtt vannak de nem aludhatnak együtt/költözhetnek össze mivel itt és teljes K-Amerikában az a szokás (hivatalosan) hogy csak akkor lehet sex és más, ha már házasságban állnak. Julio csak pár hete költözött külön lakásba így földön szörfingeztünk :D Egy két dologban persze azért segédkeztünk, amíg az egyetemen volt: lefolyók rácsozása a csótányok ellen, valamint egyik reggel ő keltett, hogy valami tuti van az álmennyezetén mert éjjel félálomban azt érezte, hogy valami 'pernye' hullt a fejére de csak reggelre realizálódott benne, hogy azok bizony kukacok voltak amik a hajába estek és valami megdöglött odafönt egy pár hete... Így reggel feltártuk a helyszínt és végül tényleg egy félig összeaszott macska vagy valami űrlénytetemet találtunk amit végül egy mácsétével elimináltunk.... Ekkora már olyan bűz volt, hogy aznap böjtöltünk inkább Fannival... :D Más topik: Kérdeztem Juliotól, hogy ilyen jól keres, hogy egy új mazda mx5-ös autója van? Mire ő mondta, hogy nem igazán itt arról van szó, hogy annyira veszélyes helyiként tömegközlekedni ill. utcára lépni a városokban/között (kirabolnak, lelőnek!!!) hogy arra sarkalja az embereket, hogy vegyenek autót, motort hitelre és törlesszék jó magas kamatokkal együtt... Mondta, hogy ő akkor határozott igy, amikor a bátya mellett a buszon lelőttek valakit egy telefon miatt de megnyugtatott minket, hogy a turistákkal nem csinálják ezt max. közvetve = kifigyelnek és ahol veszünk valamit, költünk valamire, oda mennek rabolni... Nyilván annyira azért nem volt megnyugtató, ezért is mondjuk, hogy a stoppolás egy iszonyat nagy bónusz... Nyilván ott is megvannak a szabályok és kevésbé tervezhető mint buszozásnál..
Egyébként van egy helyi ősi nyelvük (NÁÓWÁT) amit csak páran beszélnek az országban és ez a nyelv egy Maya-Azték nyelvkeveredéséből jött létre. Fizetőeszközük kezdetben kakaóbab, majd Colon (Kolombusz után kapta a nevét) végül amerikai dollár lett. Az egyik nap kiutaztunk a várostól 30 percre feltárt icipici ősi Maya-faluhoz (Joya de Cerén), amit (mint Pompei-nél) a kitört San Salvador vulkán hamuja temetett be. Itt a lakosoknak volt idejük elmenekülni de a látvány teljesen magával ragadó volt amit hátrahagytak és a betemetett hamu konzervált.. (képek hamarosan) 
Végül kijöttünk a városból az ördög kapujához mászni, ami egy varázslatos hely (képeken látszódik reméljük) konglomerátumos mészkővel tarkítva. A fokozatokról annyit mondanék, hogy a helyiek által kézzel rajzolt kalauzban feltüntetett utak nehézségei sehogy sem akarnak korrelálni azzal amit mi éreztünk Fannival amikor másztunk tegnap pár utat(persze értjük ám, hogy 5 hónapja nem másztunk rendesen) de itt valami nem kóser. :D A 'bemelgítő 6a-ban' nekem majdnem beletörött a bicskám, Fanni is megsínylette rendesen, majd jött a következő út 6b nehézséggel, amiben konkrétan egy órát ücsörögtem, mert nem találtam meg a fogásokat a lépésekkel :D Hab a tortán, hogy mivel esős évszak van ezért tiszta moha a szikla sok helyen igy megy a felfedezős mászás egy mászóiskolában... :D Arcnak pofon, izomnak láz de azért motiváltak vagyunk a holnapi napot nézve... :P :D :)
A szállásunkról csak annyit írnánk, hogy mikor felkerestük a városban a helyi mászócsaládot, egyből 6-an segítettek keresni kempinget aludni és végül egy mászós srácnál (Enrique) kaptunk menedéket erre a 4 napra, aki az apukájával (Enrique- újságíró) és az öccsével (Carlos-táplálkozási tanácsadóként tanul) lakik 5 km-re a paradicsomtól. Mondanunk sem kell a vendégszeretetükről... Most harcoltuk ki, hogy holnap had főzzünk a mi kontónkra!
Itt még pár nap, majd Julioékkal feltúrázunk vasárnap a Santa Ana nevű vulkánra, utána irány Nicaragua, ahol lehet lesz önkénteskedés de szeptemberig le kell jutnunk Panamáig, MERT sikerült találnunk egy nagyon olcsó repülőjegyet Californiába (Köszönjük Tominak a sokkk segítséget!!! :), ahol terveink szerint szeretnénk körbenézni (Grand Canon,Sequoia nemzeti park látogatás valamint YOSEMITE PARKBAN MÁSZNI VALAMI ÜBERKEMÉNYET!!!!) és önkénteskedni... BUmmm pörögnek az események... :) Utána, hogy mi merre hány méter, az még alakul de vannak projektek és lehet újra az ELTE színeiben tündökölhetünk Fannival egy kutatás keretein belül (ha összejön a chilei projekt) de erről csak akkor ha komolyra fordul a szó :)
KÖSZÖNJÜK HOGY KIBÍRTÁTOK, PUSZI ÉS ÖLELÉS MINDENKIBE!!!!!:)

 

Második poszt (2017. november 26.)

HAHOOOOOOOOOOO!!!!!!!!!!
Mar jo reg nem jelentkeztetek (julius 14.....) � Sok mindent be kell hozni, mert le vagyunk maradva rendesen, a kepeket augusztus 8-ig toltottuk fel (Ometepe szigeteig Nicaraguaban) igy ertelmet nyernek a kepek is...
Velunk minden rendben epp az USA-ban vagyunk jelenleg Oregon allamban es holnap indulunk Ashlandbol tovabb San Francisco-ba kicsit korbenezni es pihenni. Az utolso bejegyzest El Salvadornal fejeztuk be a La Puerta de Diablo maszohely es varazslatos embererinek a bemutatasaval. Probalunk minden orszagrol kulon bekezdeseket irni, igy az elso fejezet El Salvador befejezese:

Szombat delutan sikerult megszervezni, hogy Julioek, Kathiek csaladja es Enrique-jek is kijojjenek maszni, igy bucsuzasunk elott meg megmaszattuk oket is es egyutt ebedeltunk a leszakado esoben. Masnap hajnalban felturaztunk a Santa Ana vulkanra ami elkepesztoen csodalatos volt. A vulkan kalderajaban kekes-sarga bugyogo kenes leves volt rengeteg fumarolaval a kaldera oldalan es annak ellenere, hogy magasan voltunk nagyon kellemes ido volt a kevesbe embebarat goztengert leszamitva. A turat csak ugy tudtuk teljesiteni, hogy egy allig felvegyerkezett katonat felbereltunk, aki elottunk komandozott, hogy nehogy valaki kiraboljon minket.... (kis exta kereset a hulye turistaktol) Szivtuk is a fogunkat, hogy siman ezt a turat is magunknak kellett volna szervezni. Masnap atsoppoltunk Kaliforniaig (pici falu D-El Salvadorban), Julio nagypapajanak a farmjara ahol megneztuk az Alegria nevu tavat latogattuk meg ami szinten egy kaldera volt. A farmrol annyit, hogy egy edenkert volt telis tele Mango,banan, guajaba es kokuszfaval. Itt Fanni megdontotte a mango eves rekordjat (7db) ami kb. masfel kiloa rugott.... � A helyi turak mellett itt is stoppal kozlekedtunk es kaptunk is rendor stoppot akik szalutaltak az utunk vegen �
Onnan irany Honduras ahol elkovettuk azt a hibat, hogy busszal mentunk at Nicaraguba. Eloszor is a busz nem ment el Nicaraguaig, at kellett szallni es a masodik busz SEM vitt el a hatarig. 2 ora helyett 5 orat vergodtunk (lassu, meleg, az utak borzasztoak a zene kritikan aluli es a hozza tartozo klippekrol nem is beszelve) de tuleltuk!!!!! Sotetedeskor alltunk szalltunk le a masodik buszrol ahol a buszusok megsajnaltak minket es kifizettek a hatarig az utunkat ami egy tuk-tuk volt. 
A hataron sikerult lestoppolni azt az egyetlen kocsit ami elhaladt egy ora alatt es epp Leonba tartott amere mi is szerettunk volna menni. Egy oriasi pick up hatuljan utaztunk vegig, kemlelve a csillagokat es a nyugatra torekvo viharbol arado fenyjatekokat. Magunkat az ejjeli huvos levego ellen bepolyaltuk halozsakokkal, így érkeztünk meg Leonba.:)

A bejegyzés trackback címe:

https://hatizsakosbandukolas.blog.hu/api/trackback/id/tr8713538783

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása