Leonban elore leszerveztunk egy couchsurfinget (Kelvin), akinel tudtunk par napot lenni. (Sajnos nem volt egy jo host, nagyon ellentetesen viselkedett velunk szemben, mintha akarna de nem is akarna segiteni) Leon varosa nem volt annyia kulonleges (kolonizalt arculatu) bar rengeteg szines templomja (tobb mint 20) van osszesegeben egy kedves kis szines varos. Kelvinnel elmentunk egyik nap a Csendes-ocean partjara (Las penitas) ahol furodtunk is, bar inkabb csak hanykolodasnak mondanank, mivel hatalmas hullamok voltak. Voltunk egy 2 napos vulkanturan sajat szevezesben, mert a fizetos turak nagyon dragak voltak. Rengeteg idot toltottunk a tervezessel es terkepeszkedessel de total megerte, ugyanis eletunk egyik legszebb elmenye volt. Hajnalban egy helyi busszal kozelitettuk meg az elso meghoditando vulkant a Cerro Negro-t (Fekette domb).

Arrol kapta a nevet, hogy ez egy igen "fiatal" vulkan, ami igen aktivnak mondhato, ezert a felszine teljesen csupasz fekete bazalt tufakkal volt tele. 2 oras meneteles utan a vulkan labanal bereltunk 2 specialis csuszasra alkalmas femalju fadeszkat (lealkudva egy araert :)) amit a hatunkon cipeltunk fel a tetejere. A tetejen volt egy oriasi krater, gyonyoru latvannyal telis tele fumarolaval. Innen a deszkakon ulve oruuult tempoban lecsusztunk a vulkani hamun sok kis beoltozott "pingvin" tarsasagaban. Ezutan a Las Pilason keresztul feltuaztunk az Hoyo vulkanra kb. 4-5 ora alatt. Ez a hely valalmi elkepeszto gyonyou volt. A csucs alatt vertuk fel a satrat majd felturaztunk az Hoyo tetejere ahonnan latni lehetett a szemkozti Momotombo aktiv vulkant, az Asosoco krater tavat, Keletre a Csendes Oceant es eszakra HOndurast es El Salvadort. Alattunk egy oriasi krater tatongott az vulkan oldalalban, ami ugy nezett ki mint a Star Wars-bol a halalcsillag brutal mely volt. Hab a tortan egy masik kisebb szakadas a vulkan oldalan ahonnan kenes goz aradt ki. Vegigneztunk egy egy csodalatos naplementet es napfelkeltet majd masnap atturaztunk az Asosoco-toig amiben nagyon jol esett megfurdeni a hosszu dzsungelezes utan. A totol meg egy jo 2 oras szenvedes volt a hosegben mire kiertunk a foutra onnan stoppal es busszal erkeztunk vissza Leonig. Fanni sajnos megfazott es a tura utan belazasodott ezert kenyszerpiheno gyanant atkoltoztunk Kelvintol a Blue Hat Hostelbe, ahol 3 ejszakat toltottunk. A tulaj egy nagyon kedves el salvadori csalad volt akik megtanitottak minket a pupusa keszitesenek a titkaira. (tervunk van otthon pupuseriat nyitni ha egyszer hazafuj a szel de ez meg csak tervezes...) Innen atstoppoltunk Matagalpaba mert a Nicaaguai maszocsaladtol kaptunk tippet maszasra. A hegyi falu labaig vittek el, ahol csatornazas urugyen fel volt turva a foldes ut, ezert onnan kb. 1 oras tura volt egy kis szerpentinen teljes menetfelszerelessel... A tudonket kikoptuk 3szor mire megekeztunk a fal ala, ahol egy kis helyi csalad lakott. Teljes szegenysegben eltek, csupan par mango fajuk es egy kis teruleten babot termesztettek, valamint ivovizet hetente ketszer kaptak, amit be kellett osztaniuk a fozeshez, mosashoz, allatok itatasahoz stb. A hazuk folott volt a sziklafal amit egy apro tundeosvenyen keresztul lehetett megkozeliteni, a falak jo minosegu bazalt volt. Egyutt elni ezekkel az emberrekel maga volt a teljes atszellemules. A mindennapi dolgok amik szamunka evidensek es egyszeruen automatizaltak, nekik komoly kihivast jelent. Faval tuzeltek egy sarbol tapasztott tuzhelyen aminek nem volt kemenye igy minden fozes vegen fulladoztunk a fusttol. Hihetetlen elmeny volt veluk lenni, mindenuket megosztottak annak ellenere, hogy kb. semmilyuk sem volt... Megbeszeltuk, hogy fizetunk valamennyit hogy kempingezhessunk naluk illetve mi is vasaroltunk alapanyagokat a fozeshez, valamint tavozasunkkor otthagytunk ruhakat es Tomi fejlampajat, mert sosem lattak meg ilyet es nagyon tetszett az apanak (Don Alejandro) Egyik nap a gyerekeivel egyutt eljottek velunk maszni es annak ellenere, hogy a vihar elkapott minket a maszas vegen, szuper volt megmaszatni oket es latni az arcukon a boldogsagot. Egy masik nap felturaztunk ket idos keramikus holgyhoz (92 es 82 eves) akik abbol eltek a multban, hogy keramiaedenyeket es cserepeket keszitettek es expotaltak Europaba is. A hazuk egy 100 eves sarbol tapasztott haz volt amibol random helyeken sziklatombok alltak ki. Egy hihetetlen het utan tovabballtunk es lestoppoltunk Granadaba, ahol vasaroltunk a helyi piacon, ellatogattunk az Ometepe tohoz, valamint helyi templomok tetejerol gyonyokodtunk a varosban. Egyik nap ejjelen szervezetten felmentunk a Masaya vulkanhoz, ahol lattunk bugyogo lavatavat (tuti hogy GOllam ebbe esett bele...) Kocsival vittek fel, mert elmondasuk szerint a vulkan aktivitasa magas ezert ha kell azonnal es gyorsan evakualni kell.

Masnap atkompoztunk Ometepe szigetere, ahol az elso ejszakat egy helyi bacsi kertjeben toltottuk potom penzert, majd 2 ejszakat Aida-nal akit Couchsufingen ismertunk meg. Az elso ejjel elmentunk megnezni a helyi bikarodeot, hullottak a fogak es tortek a csontok de vegul mindenki eletben maradt. A stadion (raklapokbol osszetakolt eroditmeny) oldalaban kulon trombitasok akik a kurok kezdetet harsogtak es a hangulatot fokoztak. Itt volt az elso hely, ahol elkezdtunk reciklalni etelt (bementunk peksegekbe, zoldsegesekhez stb. es bemutatkozva elmeseltuk, hogy hatizsakos csoro utazok vagyunk es ha van barmi alapanyag amit nem tudnak eladni mert kicsit nyomott, nem friss stb. azt mi szivesen ujra hasznalnank (recikla). K-Amerikaban Nicaragua az egyik legszegenyebb orszag ennek ellenere rengeteg elelmiszert pazarolnak. Nagyon boldogok voltunk, hogy megertettek a celunkat es szivesen adtak a lejat, nem tul friss alapanyagokat. Masnap elhataroztuk, hogy korbe motorozzuk a szigetet igy elmentunk a Oyo de Agua nevu termeszetes vizu forashoz furdeni, majom hintazni es slack line-ozni a viz folott. Majd korbesetaltunk a hozza tartozo papaya es banan ultetvenyben (ingyen kaja, reciklalas a foldrol)
Innen masnap atstoppoltunk Costa Rica-ba, amitol elozetesen rettegtunk, hogy milyen draga lesz...